Valamikor az is elég volt ahhoz, hogy szuperhős legyél, hogy kívül hordd a saját bugyidat, és eltakard az arcod. Ma már csak röhögni tudunk ezen, ezért fura, hogy Superman ábrázolása semmit nem változott a kezdetektől. Az, hogy mi helyezi Batmant a többi képregényhős fölé, sok oldalról meg lehet közelíteni. Sokakat a sötét megjelenése vonz, másokat pedig a sebezhetősége. Ezt a kettőt ötvözi Chris Nolan 2008 legjobb filmjében, ugyanis egy olyan Batmant teremtett, akiről valóban elhihetnénk, hogy létezik.

A Batman: Kezdődik! annak idején nem lett igazi világsiker bevételei alapján. Mindenki rettegett attól, hogy folytatódik az a gyerektörténet, amit Joel Schumacher megalapozott két förmedvényével, és hogy még több kiváló színészt bélyegez meg mindörökre a jelző: "Batman-filmben játszott". Ki látott Nolanben fantáziát ahhoz, hogy újrateremtse a kultuszt? Nem tudom, de ő is legalább akkora zseni, mint a rendező. Christian Bale jellegzetes, kissé magas hangja, tenyérbemászó megjelenése ideális Bruce Wayne-né tette, de kérdés volt, hogy lesz képes egy ilyen rettegett alakot megteremteni. Akkor még senki nem ismerte, milyen az, amikor eltorzul a hangja...

Az előzményfilmről is lehetne még órákat írni, de nem fogom megtenni. Jó volt, és kész. A folytatás körül, a Kezdődik pozitív visszhangjai után, felpezsdült az élet, már az is sokakat tartott lázban, hogy végül kire osztják Joker és Harvey szerepét. A legendát mindenki ismeri, hogy milyen megdöbbenést váltott ki Heath Ledger kiválasztása. Aztán a nagy nehezen kiszivárgó első képek, az összehasonlítások a Tim Burton-féle nicholsonos Jokerrel, a kampány... az egész kezdett olyan lenni, mintha 2008 semmi másról nem szólna, csak a bőregérről.

Isten bocsássa meg, de még az év elején kapott egy óriási reklámot a film Ledger sajnálatos halálával, mellyel egy izgalmas félév kezdődött meg, hogy a fiatal tehetség csakugyan élete alakítását hozta-e utolsó elkészült filmjében. Az Oscar mindent elárul. Ez az ember színészóriás lett.

Elképesztő kontraszttal dolgozik a film, az első jelenet kápráztatóan világos, majd átveszi a fehér szín helyét a sötétkék, a fekete és a szürke. A váltogatás jóideig megy, míg kibontakozik előttünk a cselekmény: a maffia felbérli Gotham legkiszámíthatatlanabb gonosztevőjét, hogy tegye el láb alól Batmant, miközben a város fehér lovagja ott settenkedik a nyomukban. A film főszereplője természetesen Batman, hiszen az ő nevét viseli a sorozat, de Harvey Dent a kulcsszereplője a történetnek.

Az ábrázolás 21. századi, Joker nem hasonlít egyetlen korábbi megfelelőjére sem, pedig sokan azt mondták, hogy ez aztán... hát nem. Nicholson Jokere tényleg valamivel jobban képregényes volt, de még így is alulmarad. Természetesen lehet nevetni a poénokon, de nem ez viszi hátán a történetet, hanem a csavarosság. Az, hogy ez a bohóc bármelyik pillanatban felbukkanhat, megteremt egy olyan feszültséget, ami végigköveti mind a két és fél órát. Bale, Gary Oldman, Michael Caine és Maggie Gyllenhaal ezúttal csak azt hozza, ami minimálisan szükséges a hű ábrázoláshoz, Ledger és Aaron Eckhart teljesítménye azonban kiemelendő.

Most essünk túl a hibákon... néhol az egész elnagyolt. Elsősorban az üldözéses jelenet hiteltelen számomra, hiszen a "nem ölök meg senkit" programmal működő Batman olyan hidegvérrel állít fejre egy kamiont, mintha az játékautó lenne. Joker pontossága is zavaró időnként, a cellás jelenetre gondolok itt elsősorban. Csak ennyi, azt hiszem több zavaró hiba nem is volt a filmben.

A felépítés sem mindennapi. Vannak tipikus jelenetek, de azok nem ott kapnak helyet, ahol egy áltagfilmben helyet kapnának, ez a káosz is Jokernek köszönhető, aki miatt soha nem tudhatjuk, hova terelődik a történet. Az összes filmben történő fontosabb eseményre befolyása van, a keze tényleg mindenhova elér. Épp ezért nevezik minden idők egyik "legjobb gonoszának".

Harvey Dent metamorfózisa sem spoiler immár, hiszen mindenki tudja, a képregényben mi történik vele. És bizony, Aaron Eckhart kiválasztása Két-Arc megjelenésével tökéletesen megindoklódik (de szép szó). Erről az arcról tényleg azt hinnéd, amit a film jelentős részében próbálnak eladni: egy talpig becsületes igazságharcos, aki soha senkinek nem ártana. Ezzel együtt mikor Gordon felé dönti fejét, és feltárul, mi lett belőle, minden korábban kialakított kép eltűnik, mintha egy új szereplő kelne életre. A játéka pedig pontosan alátámasztja ezt, hibátlanul adja vissza a karakter mivoltát.

A nagy nevek itt tényleg nagy filmet hoztak össze, talán Eric Roberts kivételével minden sztár maradandót teljesített. Az év filmje, sőt, az utóbbi 10 év egyik legjobb filmje, a valaha készült legjobb képregény-adaptáció, fantasztikus zenével, képi hatásokkal, vágással, operatőri munkával, történettel, szavatossággal és egy nagyon, de nagyon megérdemelt Oscar-díjjal.

9/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.